Szervét Tibor

Pénzt nyerni szenzációs lehet!szervettibor

Névjegy: 1958. március 1-én született. A Színház- és Filmművészeti Főiskolát 1988-ban végezte el, ahonnan a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. Ezt követte 1989-ben a Független Színpad, majd 1992-ben a Miskolci Nemzeti Színház. A Vígszínház társulatához 1994-ben került. A Radnóti Színháznak 1997 óta a tagja. 1994-ben Jászai Mari díjat, 1997-ben Fővárosi Művészeti díjat, 2002-ben Súgócsiga-díjat és Radnóti-díjat kapott.

 Fortunának ugyancsak minden fortélyát be kellene vetnie, ha arra vállalkozna, hogy Szervét Tibor ölébe pottyantson néhány százmillió forintos nyereményt valamelyik szerencsejáték révén, a Radnóti Színház művésze ugyanis ilyenfajta hobbiknak nem hódol. A szerencsét azonban megbecsülendő adománynak tekinti, amelyért érdemes sok mindent megtenni.

– Ahhoz, hogy az ember élete szerencsésen alakuljon, hozzárendelődjön egy sor értékes munka és munkatárs, mindent meg kell tenni, de kétségtelen, hogy a szerencse igen jelentős szerepet játszott az életemben. Például akkor, amikor Miskolcra kerültem, ugyanis ezt megelőzően éppen a színészi pályával való szakítás gondolata foglalkoztatott két évvel azután, hogy elvégeztem a Színművészeti Főiskolát. Harminckét éves voltam, és meglehetősen csalódott, mert úgy tűnt, ezt a hivatást mégsem nekem találták ki.

– Végül mégsem váltott. Miért?

– A gimnázium elvégzését követően felvetődött ugyan az ötlet hogy a Színművészetire felvételizek, de az a képzet élt bennem, hogy a színészet olyan hivatás, amelyhez

szervet3

profetikus lélek kell, és csak a kiválasztottak kerülhetnek be a főiskolára. Ezért elmentem a jogi karra, és elvégeztem az egyetemet. de amikor a diplomával a zsebemben elkezdtem dolgozni, igen hamar kiderült, hogy ezen a területen nem fogom megtalálni a helyemet. Viszont rendkívüli módon vonzódtam a színi pályához, mert élt bennem a vágy - amelyről úgy véltem, a színészek sajátja -, hogy olyan érzelmeket váltsak ki az emberekből, amelyek a hétköznapokban ritkán jelennek meg. A színház alkalmas ugyanis arra, hogy a néző olyan csodákat éljen át, amelyek öt magát is szebbé teszik.

– Megváltozott ez az elképzelése, amióta színész lett?

– Némiképpen igen, mert belekényszerülünk egyfajta gyártási mechanizmusba, vagy a megélhetés csapdájába, hogy pénzt kell keresni, ezért aztán igen ritka pillanat, amikor úgy élhetjük meg a saját hivatásunkat, hogy nagyot alkottunk. Néha persze adódik alkalom: vannak előadások, amelyek fényesre sikerülnek, szerepek, amelyek erősen megmozgatnak, szembenézésre kényszerítnek, amikor jobban hatunk a nézőkre. Emellett azonban tudomásul kell venni, hogy az élet nem áll patetikus folyamatokból, viszont lehet örülni, ha részesei lehetünk hasonlónak. Ilyen szerep volt a pályámon a Radnóti Színházban a Ványa bácsi Asztrovja, vagy Miskolcon Verebes István rendezésében - a Cyrano, amelyet egy alkalommal eljátszottunk a Hevesi Sándor téri Nemzetiben is.

cyrano

Emlékszem Verebes boldog arcára, amikor bejött az öltözőbe, és elmondta, hogy egy tűt sem lehetne leejteni, annyian vannak a nézőtéren. Pedig előzőleg nem hirdették meg az előadást, Isten tudja, mitől volt telt ház. Mindenesetre a függöny felgördülésének pillanatától kezdve érezni lehetett, hogy akik ott ülnek a nézőtéren, mélyen szeretnek bennünket, és örülnek ennek az ismeretlen, miskolci Cyranónak. Őrületesen nagy siker volt, és rendkívül boldog este. Hasonlóan szerencsés csillagzat alatt született az Emberbarát című előadás, amelyet jelenleg a Budapesti Kamaraszínházban játszunk. Egészen másfajta szempontból persze, de óriási élvezetet jelentett a Csárdáskirálynő Béni grófja szerepének eljátszása is, hiszen Kálmán Imre zenéjében csodálatos erők rejlenek.

– Ha sok a munkája, mi segít kikapcsolódni?

– Kilencéves a fiam, ő nagy adománya az életemnek, öröm és kikapcsolódás vele lenni. A szabad időm többi részét, ha csak tehetem, sportolással töltöm: szeretek futni meg lovagolni.

aikido2

Néhány éve pedig találkoztam az aikido nevű keleti küzdősporttal, amelyik ,,áthangszerelte" az életemet, a gondolkodásomat - egyszóval rendbe szedett, ugyanis régóta élt bennem a törekvés, hogy ne legyek kiszolgáltatva a rosszindulatnak, a rossz idegrendszeri reflexeknek. E sportág által sikerült elérnem, hogy valamelyest ura legyek önmagamnak.

– Bár nem játszik semmilyen szerencsejátékot, de azért elgondolta már, milyen lehet sok milliót nyerni?

fortuna

– Valami isteni lehet! Pénzt keresni is óriási, de nyerni szenzációs lehet! Hiszen az ember azon az áron juthat hozzá a fogyasztói javakhoz, hogy közben nem teszi tönkre magát. Ha valakinek manapság sok pénze van, igen jó minőségű életet teremthet magának, sok mindent láthat az emberiség kincseiből, gyönyörű tájakat, országokat, kultúrtörténetet ismerhet meg, vehet repülőjegyet, hogy elmenjen, mondjuk, a Tűzföldre, Nepálba, ez óriási előnye a pénznek, amelyhez, ha nyeremény útján jut valaki, még a lelkét vagy a családi békéjét sem kell odaadnia érte - amire láttunk már számtalan példát - na, ilyen áron nem kellene! Viszont boldogan nyernék, úgyhogy bízom benne, Fortuna valahogy kifundálja, miként juttathatna nekem nagyobb összeget…

2002. október 2.

Nemigen tud visszaemlékezni az összes szerepre, amelyet az elmúlt három évad alatt eljátszott, mert számára mindig az a fontos, amelyiket éppen alakítja. A legutóbbit, a 2004-2005-ös évadot a IV. Henrik teszi emlékezetessé – ez a szerep fontos állomása a pályafutásának. Két közönségdíjjal lett gazdagabb az elmúlt két évben: 2003-ban és 2004-ben is Radnóti díjjal jutalmazták. A legközelebbi tervei között viszont elsőként az alvás szerepel, mert az egész idény roppant fárasztó volt, minden szempontból igénybe vette őt az elmúlt évad, ezért aztán szeretné magát úgy istenigazából kipihenni.

 2005. június

Komment a cikkhez


kilenc + 8 =


Copyright © 2011 - Mindenamiegeszseges