X-láb, o-láb és társai

Dr. Besze Tibor ortopéd szakorvos

ortoped_orvos_fejlec Az embert három dolog tartja össze: a csont, a kötőszövet és az izomzat. Ha az izomzat nem kapja meg a megfelelő biológiai ingert, hogy megerősödjön, akkor gyenge marad, a csont és a kötőszövet pedig nem bírja elviselni a járás okozta megterhelést, így kialakulnak azok az elváltozások, amelyek miatt igen gyakori x- illetve o–láb, vagy lúdtalp. Dr. Besze Tibor ortopéd szakorvos szerint ezeknek a problémáknak a nagy része orvosolható, ha idejében látja szakember. – Eredetileg a lábunk a mezítláb járásra van kitalálva. Csupán száz éve koptatjuk az aszfaltot, meg mindenféle kemény, síkfelületet, homok, fű és kavicsos talaj helyett. Nem csoda hát, hogy az emberek nagy része lúdtalpas, amit nem csak örökölni lehet, hanem "kialakítani"  is. Például azzal, ha valaki túlsúlyos, ezáltal a térdizületei nem bírják el a fölösleget, ellensúlyozásképpen az illető automatikusan összedönti a combját, így tehermentesíti a térdét. Ha megnézzük az utcán, a kövér emberek túlnyomó többségének x a lába, ám combizom erősítéssel, tornával vagy ritmikus sportgimnasztikával, akrobatikus rockandrollal ezen rengeteget lehet segíteni. A túlsúlynak kisgyerekkorban azért fokozott a jelentősége, mert olyankor még gyengék a csontok, könnyebben deformálódnak. A lábboltozat egyébként kétéves kor körül alakul ki, a járás miatti terhelés következtében, ekkor a szakorvos már el tudja dönteni, hogy szükséges-e olyan sarokemeléssel ellátott cipő használata, amelyik megakadályozza a bokák befelé dőlését. Ilyenkor a cipő talpának járó felületére, a saroknál 3-5 milliméteres emelést ragasztanak, mellyel a már kialakult lúdtalpat korrigálják, tehát megelőzésképpen nem javasolt. Ami a lúdtalp-betétes cipő használatát illeti, el kell mondanom, hogy szintén nem javasoljuk, ugyanis hosszú távon gyengíti a talp izomzatát. Persze van, akinek lúdtalp-betétre van szüksége, de ezt minden esetben orvos hagyja jóvá. – Mitől lesz valakinek o a lába? – Egy-két éves kor körül többnyire D-vitamin hiány az oka, ami vérvétellel könnyen megállapítható, és igen rövid idő, fél-egy év alatt rendbe hozható. Ezen kívül az is előfordul, hogy a gyerek hamar feláll, a súlyát még nem bírja el, esetleg a szülők beleteszik a holdkompnak nevezett járókaféleségbe, amelyben ugyan ragyogóan elvan, ám nem akkor ül vagy fekszik le, ha elfárad, hanem, ha kiveszik belőle. Ez pedig sem a bokájának, sem a térdének nem tesz jót, ráadásul ,,méretes’’ lúdtalp kialakulására is számítani lehet. Tehát ne tegyük a gyerekünket holdkompba. Viszont sokat tehetünk érte, ha olyan játékokat játszunk vele, amelyekkel a lábboltozata megerősödik. Ilyen a lábujjhegyen járás, a lábujjakkal való ceruzafogás, zokni felszedése a lábujjak segítségével, papírra rajzolás lábujjakkal, valamint a természetes talajon, tehát a fűben, homokban kavicson való járás. – Mire érdemes figyelni új cipő vásárlásakor? – Elsősorban arra, hogy a cipőnek kérge legyen, az tartja ugyanis a lábát. Annak, hogy milyen a felső rész, nincs jelentősége, mint ahogy annak sem, hogy milyet hord a gyerek az utcán, annak viszont igen, hogy az iskolai váltó cipője és az otthoni játszó cipője tartsa a bokáját meg a lábát, mert ezeket a lábbeliket használja a nap nagyobbik részében. Azt, hogy kinőtte-e a cipőt, abból lehet megállapítani, hogy ha belenézünk, végig koszos-e a talprész, akkor ugyanis kicsi. Az új cipőnél legalább 0,5–1 centiméterrel nagyobbat vegyünk, mint a láb. Ez felnőtteknél 1–1,5 centiméter legyen. Ha a gyereknek magas a rüsztje, a szülő tudja, hogy nem szabad lapos fazont választani. Viszont vegyük észre, ha a lábon vagy a zoknin nyomot hagy az új cipő, ne várjuk meg, míg felsérti a bőrt. – Mikor vegyék komolyan a szülők, ha a gyerek lábfájásra panaszkodik? –Ha sérülés történt, mindenképpen azonnal forduljunk orvoshoz, hiszen nem ritkán előfordul, hogy csonttörés ellenére csak futásnál érez a gyerek a lábában fájdalmat, vagy fekvőtámasznál, miközben kiderül, hogy el van törve a karja. Egyéb lábfájással se várjunk egy-két hétnél tovább, mert a háziorvos könnyen el tudja dönteni a fájdalom eredetének okát. Ne legyünk tehát ,,türelmesek’’, ne halogassuk az orvoshoz fordulást hónapokig, mivel a féloldalas fájdalmak különösen figyelemre méltóak lehetnek, akár daganatos megbetegedés is állhat a háttérben. De panaszmentesség eseten is 1–2 évente kérjünk a gyerekünk részére ortopéd orvoshoz való beutalót, mert így lehetőség nyílik a gerincferdülés időben történő felfedezésére. Ez a deformitás nem jár fájdalommal, ezért otthon nem is veszik észre. Általában 5-6 vagy 10-12 éves korban a leggyakoribb, rendszeres tornával azonban a gerinc deformitása csökkenthető, ideális esetben helyrehozható. Létezik ingyenes csoportos gyógy-úszás is, amelyre heti kétszer van lehetőség egész éven keresztül, 18 éves korig. A beutalót a háziorvos írja fel az ortopéd orvos javaslatára. Az utólagos lelkiismeret furdalást elkerülhetjük, ha a fogorvoshoz hasonlóan rendszeresen elvisszük a gyerekünket az ortopéd orvoshoz is.

Józsa Éva

Kapcsolódó linkek: Dr.Besze Tibor honlapja

Komment a cikkhez


hét + = 11


Copyright © 2011 - Mindenamiegeszseges